A konferencia óriási lehetőséget biztosít közgazdászok, vállalkozók, de külsős résztvevők számára egyaránt, hangzott el a köszöntések során; a szervezők hangsúlyozták, az összejövetel „mindenkinek szól”. Szilágyi Nándor, a Vándorgyűlés főszervezője és a marosvásárhelyi RMKT elnöke elmondta, a vándorgyűlés ezúttal „hazatért”, ugyanis kilenc éve szintén Marosvásárhelyen tárgyalták a gazdasági élet aktuális kérdéseit. Nagy Károly, az RMKT országos elnöke biztosította, a konferencia során igyekeznek nem csak a problémákról, de a lehetőségekről is értekezni. Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a szervezetet jellemezve kifejezte, mindig is arra törekedtek, hogy lehetőséget teremtsenek az erdélyi magyar szakemberek számára információcserére, szakmai fejlődésre, tapasztalatcserére. Az évek során ez a küldetés nem csak megmaradt, de erősödött és bővült is – tette hozzá.

A pénteki nap előadásainak sorát Matic Dana, a Visit Maros Egyesület munkatársa kezdte, aki a turisztikai információs központ nevében mutatta be a megye és a város kiemelkedő kulturális turizmusát. Mint azt ismertette, az egyesület 2017-ben azért jött létre, hogy a régió látnivalóit promoválja, illetve érvényesítse a turisztikai potenciált. Alapító tagjai a Maros Megyei Tanács, a Maros Megyei Múzeum, illetve a Maros Megyei Barlangi - és Hegyimentő Szolgálat.
Dana Matic hangsúlyozta, Maros megyének kulturális turizmusa van, ugyanis városaiban több múzeum is található. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát, a Néprajzi Múzeumot és a Természettudományi Múzeumot, míg Szászrégenben az Anton Badea Néprajzi Múzeumot emelte ki. De az aktív turizmust erősítik a megye hegységei is: a Kelemen-havasok, illetve a Görgényi-havasok. Az övezet a wellnes turizmusban sem szenved hiányt, Szováta, de akár Marosvásárhely is több ilyen szolgáltatást kínál. Ugyanakkor a borturizmus is virágzik, a megye szerencsés földrajzi helyzete miatt több borospince, szőlészet is működik a területen. Maros megyében két UNESCO világörökségi helyszín is fellelhető: a Segesvári Vár és szászkézdi erődtemplom – tudtuk meg. Romániában Maros megyében található a legtöbb kastély és kúria, Dana Matic kifejtette, az egyesület felkarolta a kastélyturizmust, ugyanis észrevették, ez nagy érdeklődésnek örvend.

A megye székhelyét, Marosvásárhelyt bemutatva elmondta, itt található a legtöbb kulturális pont: elsősorban a szecesszió stílusát hordozó Kultúrpalotát, illetve a Megyeházat emelte ki, de itt magaslik a Teleki-Bolyai Könyvtár is, amelyet Teleki Sámuel nyitott 1802-ben. A város az állatkertre is büszke, amely 40 hektáron fekszik, és amely 1964-ben csupán tíz állattal indult; azóta Románia legnagyobb állatkertjévé nőtte ki magét, 150 fajon belül 600 állatot látva el.
A megye további településeit bemutatva Dana Matic a szászok által alapított Segesvárt emelte ki, amely Erdélynek, talán Romániának is egyik gyöngyszeme, hangsúlyozta, nem csak az UNESCO jelenléte miatt. Maros megye nevezetességei közé tartozik ugyanakkor Szováta, a sós tavak birodalma is, ahol a legvonzóbb attrakció a Medve-tó. A turistákat vonzza mindezek mellett Vármező, amely a pisztrángjairól, ugyanakkor Szászrégen, ami a hegedűkészítésről híres – sorolta.

A vállalkozások növekedési dilemmája Romániában

Erdélyben többnyire mikrovállalatok működnek, de a Romániában bejegyzett vállalkozások számában összességében jól állunk – mondta el előadásában Tánczos Levente egyetemi oktató. A növekedési dilemmákat tekintve a növekedési korlátban azt is figyelembe kell venni, hogy milyen környezetben, milyen szabályok mellett dolgozunk – hívta fel a figyelmet. „Ha a vállalkozók azon gondolkodnak, hogyan tudják a profitot egy bizonyos szint alatt tartani, akkor nehéz előretekintően a növekedésre koncentrálniuk” – hozta fel példaként. A növekedési korlátban természetesen nem csak a felső vezetésnek van meghatározó szerepe, tette hozzá, de a tudáshiány, gondolkodásmódbeli különbségek, szervezettség, vagy akár a munkaerőhiány és finanszírozási gondok is problémát okozhatnak. „Célokat azért tűzzünk ki, hogy a gondolkodásmódunkat segítse! Ne csak az adóoptimalizáláson gondolkodjunk, hanem vigyünk újat a vállalkozásunkba, alkalmazzunk új módszereket vagy változtassunk akár az értékesítés módján.” – hangsúlyozta. Hozzátette, ne a növekedés legyen az egyetlen cél, a fenntarthatóságra is fordítsunk figyelmet, hiszen méretgazdaság szempontjából is jó lenne előrenézni.

Adóreform, rossz intézkedéscsomag vagy megszorító intézkedés?

A kormány által elfogadott intézkedéscsomagot jellemezve dr. Rácz Béla Gergely egyetemi adjunktus elmondta, ez két oldalról közelíthető meg: a kormány adóreformnak, míg a vállalkozói szervek rossz intézkedéscsomagnak könyvelik el. Hozzátette, ő ezt inkább megszorító intézkedésnek nevezné. A továbbiakban a gazdaságpolitika megfelelő működésének ismertette két jellemzőjét. Mint azt hangsúlyozta, nagyon fontos a kiszámíthatóság, illetve az anticiklikus gazdaságpolitika megléte. Románia egyik feltételt sem teljesíti – tette hozzá, ennek ellenére a gazdaságnak pozitívumai is felsorolhatóak. Ilyen a romániai GDP növekedése, a 2020-as évet leszámítva az országnak ugyanis sikerült folyamatosan felzárkóznia az Európai Unió átlagához. „A következetesen elhibázott gazdaságpolitikák ellenére is Románia 30 év alatt megtízszerezte az egy főre jutó GDP-jét” – tudtuk meg. A negatív trendek megakadályozása érdekében a tárgyalt intézkedéscsomag azonban nem lesz elég ahhoz, hogy az ország a 2018 előtti állapotára kerüljön, a választások után valószínű lesznek még olyan intézkedések, amelyekkel a vállalkozói szféra nem lesz elégedett.

Eurókonvergencia

Dr. Fogarasi József egyetemi tanár az euró bevezetésének három fő kritériumát tárta a hallgatóság felé: az árfolyam mechanizmust, a jogi konvergenciát, illetve a gazdasági konvergenciát, hangsúlyozva, előadásában az utóbbit igyekszik elemezni. Ennek tekintetében a szakember négy feltételcsoport szerint közölte Európa országainak adatait, külön hangsúlyt fektetve Románia helyzetére. Az árstabilitást tekintve elmondta, Hollandia, Belgium és Görögország a legalacsonyabb inflációval rendelkező terület. A rendezett fenntartható államháztartást tekintve Románia az egyetlen, ahol túlzott deficiteljárás van folyamatban. A költségvetéshiányt elemezve pedig Romániában csupán törekvések figyelhetőek meg a korrigációra vonatkozóan. Az államadósságnál azonban nincs probléma, Kelet-Közép-Európa országai teljesítik ezt.

A közszféra pénzügyi helyzete

A gazdaság egyharmadát az állam képviseli, éppen ezért érdemes megvizsgálni annak szerepét – fejtette ki Dr. György Attila egyetemi tanár, a szakmai előadások utolsó felszólalója. Az állami jövedelmek tekintetében az adókról beszélve elmondta, az arra szánt pénz mindig visszakerül a cégekhez, - erre azonban szükség van, hiszen ahhoz, hogy az állam a közmechanizmusokon keresztül egyes dolgokat kijavítson, pénzre van szüksége. „Az államnak sincs könnyű feladata, a jövedelmek nem túl nagyok, mindenki szeretne kevesebb adót fizetni, a költségvetés elszámolása pedig egy nagyon nehéz matematikai szabály szerint történik” – tett hozzá.

Az előadás felvezetőjeként a meghívottak ismertették munkásságukat. Fogarassy Zsolt 32 éve vállalkozó, folytatva a több száz éves családi üzletet, a faiparral foglalkozik. Mint elmondta, 18 éve minőségileg piacvezetők, nem csak Romániában, hanem Európa szerte. Halmen Balázs magát késői vállalkozónak nevezte, az álmodozó vállalkozók kategóriájába tartozik - fogalmazott. Az ő nevéhez fűződik a Van egy téglám Kenyában nevű jótékonysági projekt, amelyet végül már nem képvisel, de az afrikai útja során kezdődött el az érdeklődés a vállalkozói lét irányába. Így biciklifutár cég alapításába kezdett, jelenleg a Drop urbánlogisztikai cég társalapítója, akik biciklivel szállítanak, céljuk pedig a szállítás módjának megváltoztatása egy élhetőbb város érdekében. Miklós Csaba két cég tulajdonosa, ezek fűtésberendezésekkel, illetve hentesáruval foglalkoznak, és összesen 207 alkalmazottat látnak el. Mint azt elmondta, a családi vállalatot bezárva, huszonévesen lépett be a vállalkozók világába. Mostis Gergőt egy ötlet vezérelte a vállalkozói területre, amikor kocsmázás során észrevette, az érdeklődök kezdik kinőni az adott helyet, új találkozási térre lenne szükség. Az akkor alapított kávézójának fél éves kudarca után nem adta fel, újat hozott létre, az azonban lelkileg tönkretette, így „szakított” a vállalkozásával. Később egy egyhetes, szintén sikertelen projekt után végül megszületett a kolozsvári Planetarium Café, amely azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Gergő vállalkozásainak kezelése során jött rá arra, hogy őt a kultúra átadása, közösségek kovácsolása érdekli igazán.

Megragadni az új lehetőségeket

Az előadók vállalkozásai nem mindig működtek a jelenlegi helyzet szerint, kudarcok, csődök sorozatait kellett leküzdeniük az évek során. Helmen Balázs cégének első kudarcát a Covid időszaka okozta, tudtuk meg, amikor a piac szegmentálódása után csökkent a bevétel. Ezt egy konyha létrehozásával küszöbölte volna ki, ám a rossz menedzsment miatt az soha nem került megnyitásra. A céget ezután újabb krízishelyzet érte, leégtek a kiadó elektromos motorbiciklik. A vállalkozó elmondta, második kudarcként ezt a helyzetet már higgadtabban kezelte, mára pedig sikerült az adósságokat felére csökkentenie, a továbbiakban is ezen dolgozva. Miklós Csabát egy közös munka bukása vezényelte arra, hogy önállóvá váljon. Mint fogalmazott, élete legbátrabb döntése volt, hogy saját lábára állt. „Nem azért jutottam ide, mert a legjobb szakember voltam, hanem mert nem adtam fel” – hangsúlyozta. Hozzátette, az út nem volt könnyű, az adósságok jelen voltak, de mindent megtett, hogy a helyzeten minél előbb javítson. Fogarassy Zsolt elmondta, mindig az volt a hite, hogy meg kell tanulni jól gyártani, az eladásban majd valaki segít. Idővel rájött, ez nem teljesen igaz, a gyártás és értékesítés feladatát egyszerre tudta végezni. Az üzlet később azonban társulásra kényszerítette, ami szintén nem vált be hosszú távon, mindent elveszített. A kudarcból felállva később új céget alapított, amelyet azóta is működtet. „A siker egy arra érdemes cél folyamatos megvalósítása – én ezt csinálom 1992 óta” – tette hozzá. Mostis Gergő újrakezdési története elsősorban önmaga jó útra terelésével kezdődött. Második vállalkozásának, a nagyváradi Moszkva kávézónak másfél éve és közel 100 eseménye után ugyanis pánikbeteggé vált, pszichológushoz fordult. De mivel időben felismerte a problémát, és kilépett a toxikus környezetből, önmaga megismerésére tudta fordítani idejét – mondta el. Hogy ezt elmélyítse, színművészetire iratkozott, annak elvégzése után pedig felkérték, alakítson ki egy olyan teret, ahol magyarul vetíthetik a világbajnokságot. Addig megszerzett tapasztalatai, a közösségszervezés utáni vágy pedig előrelendítette, Kolozsvár kulturális életét pedig a Planetariummal azóta is színesíti.

Mi adhat motivációt?

Mostis Gergő kifejtette, egy probléma megjelenésekor a legfontosabb teendő megkeresni annak forrását, ha kell, kiszakítani magadat a rossz környezetből, és a jó irányába haladni. Miklós Csaba hozzátette, a jó irány érdekében először fel kell ismerni az értékeket, amelyek motivációként szolgálnak. Hozzátette, érdemes hosszú távon tervezni, és figyelembe venni a körülöttünk levőket is: „én csak 1% vagyok, az, aki irányít, de a vállalatot egy csapat határozza meg.” A csapat jelenléte Fogarassy Zsolt számára is motivációként hatott, amit tett, értük is tette: „a csapatom nem felelős az én rossz tetteimért” – fogalmazott. Hozzátette, arra is gondolnia kellett, hogyan finanszírozza a fia iskoláztatását. Halmen Balázs nehéz időszakait szintén a családja jelenléte, bátorítása mentette meg – mondta el.

A szociális gazdasági státuszt Romániában minden jogi forma igényelheti – mondta el az előadó, hozzátette, ennek feltétele, hogy a profit legalább 90%-a visszaforduljon saját tevékenységi célokra vagy tőkeemelésre. Dr. Márton András egy felmérés adatait közölve kifejtette, 195 szociális gazdasággal foglalkozó vállalat tevékenységének fele a szociális szolgáltatáshoz és a szociális jóléthez köthető.

Caritas

„A Caritas egy szociális szolgáltató, a katolikus egyház segítő, diakóniai szolgálata, és jelenleg 164 országban tevékenykedik” – ismertette a szakember. Hozzátette, Európában 49 szervezetet működtetnek, 250 ezer alkalmazottal és közel 1,6 millió önkéntessel, az ellátottak száma 25 millió. A romániai Caritas működését bemutatva elmondta, a legnagyobb hangsúlyt az ápolásra és gondozásra fordítják, az idősek mellett pedig külön figyelnek a gyermekek, fiatalok ellátására is. A Caritasnak érdekes színfoltjai a vidékfejlesztési tevékenységek is, amelynek során svájci sajtmesterekkel képeznek helyi gazdákat a sajttermelésre. „Célunk nem az, hogy a Caritas növekedjen, hanem hogy az élet növekedjen.”

Románia szociális helyzete – negatív kilátások

Románia szociális és demográfiai fejleményei szerint a lakosság tíz év alatt egy millióval csökkent – ennyivel csökkent ugyanakkor a munkavállaló korosztály számának aránya is. A lakosság arányának munkaerő kárára való csökkenése azt is jelenti, nincs elég fiatal az idősek ellátására, az ápolásra szorulók 97%-a nem fér hozzá professzionális ápoláshoz . Az előadó a szegénységi mutatót ismertetve sem szolgált pozitívumokkal, Romániában ez az arány 34%, a gyerekszegénység 43%. „A 18 éven aluliak szegénységkockázata tehát a magas égben van.” Ugyancsak problémákat sorolt a minimálbérek esetében is, az ország lakosságának 80%-a ezer euró nettó alatt keres.

„Együttműködéssel szemben nincs alternatíva” – hangsúlyozta dr. Márton András, valamilyen módon hatással kell lenni a törvénykezésekre, paradigmákra. A központosított gondolkodás átka rajtunk ül, a szociális kezelésre, működésre sincs alternatíva. Elmondta, nemzetközi hálózatok létrehozására törekednek kelet-európai Caritas szervezetekkel, a nyugati meglátás ugyanis megvalósíthatatlan.

A projekt koordinátoraként elmondta, a RoEm-et a Covid időszakában azért alapították, hogy az álhírek között naprakész, valós információkkal szolgálhassanak. A megpróbáltatások bár változtak, de ma is jelen vannak, így tevékenységük azóta nem szűnt meg, csupán átalakult. Az aktuális napi hírekre fókuszálva az eredményeket olyan módon igyekeznek közzétenni, ami a széles társadalomnak is szól – hangsúlyozta.

Jelenleg különböző válságok összefolyásában élünk, ezek felsorolása előtt az előadó röviden összefoglalta 2022 eseményeit; a múlt évet a koronavírus tetőzése, az orosz-ukrán háború kitörése, az energetikai szektor problémái, az inflációs növekedés, illetve az energetikai válság határozták meg. Az inflációs ráta 2022-ben 16,4% volt, míg a GDP növekedés 4,8%. Dr. Szász Levente elmondta, előrejelzéseik majdnem pontosak voltak, ők 4,9%-os növekedésre számítottak.

Románia GDP-jét tekintve bár országunk még mindig Magyarország és Lengyelország mögött van, de előzésbe kezdett, a növekedési ráta itt a legmagasabb – a termelékenység kapcsán pedig még várhatóak előzések.

Infláció a háború „árnyékában”

A háború hatásainak vizsgálatát 2023-ban folytatták. Ennek során felmérték, hogy a termékek közül a cukor átlagára növekedett a legtöbbet a háború kitörésétől 2022 végéig – eltekintve az infláció rekordmagas számától a szakember hozzátette, ez a termékkategória a lakosságra nézve egyébként is teherként nehezedik, alap élelmiszerről lévén szó. Az inflációs ráta csökkenési folyamatát 2023 márciusára jósolták, ez így is történt – ez azonban nem jelent árcsökkenéseket, hangsúlyozta. A földgáz értékekere vonatkozóan azt is felmérték, milyen magas rekordárat ért el a holland TTF földgáz ára 2022 augusztusában; ez 339 euró/MWh volt.

A bukaresti értéktőzsde második legnagyobb részvénykibocsátása 1, 86 milliárd euró volt, ami a vállalat saját tőkéjének kevesebb mint 20%-át jelenti – ismertette. A költségvetéshiányról beszélve pedig elmondta, Románia bár nem áll jól, de nincs a lista legvégén, legnagyobb költségvetetéshiány Olaszországban található. Végezetül a legfrissebb éves inflációs ráta arányát mutatta be Romániában, amelyet 2023 szeptemberében mértek, és október 12-én közölt a Statisztikai Hivatal; ez 8,8%, amit a tavalyi év decemberében 7,7%-ra jeleztek.